Évekkel ezelőtt - 7+ - viszonylag sokat játszottam egy játékkal, ez volt a StarCaft 2. A nagysikerű első rész nagyon jó folytatása volt, remek sztori móddal.

Valamint belevágtunk a kompetitív játékba is, amikor mások ellen, online irányítod a seregeket. Elég nagy kihívás, főleg ha már kinőttél a gamer korból. Akkoriban sok százezer játékos volt - főleg a kezdetibb időkben, így a rendszer elég jól talált neked ellenfelet. Több szint van, egészen pontosan hét, mindegyik más nemesfémmel, vagy hasonlóval jelölve (bronz,ezüst,arany,platina,stb).

Elég sokat számít, hogy hozzád hasonló szintű ellenfelet kapj, hiszen egy nálad jóval gyengébb ellenféllel szemben nem élvezetes és nem is dicsőség nyerni, de még játszani sem olyan jó.

A másik eset, amikor nálad magasabb, esetenként jóval magasabb szintű játékost kapsz - akkor viszont maximum 5-10 perc frusztrációt kapsz, amíg az ellenfél talán kiszórakozza magát. Ennek régebben meg volt az egyik tipikus formája, amikor néhány jó játékos győzelmi sorozatokat kezdett gyűjteni, de nem a saját szintjéről.

Fogta magát és szándékosan belépett-kilépett pár tucat meccsből és máris leesett az első szintre, ahol pedig minden nehézség nélkül menetelt felfelé egy darabig - aztán újra. Mintha mondjuk Tyson lemenne időnként a gyerekedzésre megverni pár fiatalt, mert csak a darabszám a lényeg a trófeákban - azt nem nézik, hogy mennyire volt életszerű, a korábbi és valós teljesítményhez képest.

Ahogy telt az idő, múltak az évek, koptak ki a játékosok, akik maradtak már vagy profik lettek, vagy ilyen "jófej" parasztok. Ekkorra már én abbahagytam a játékot, mert arra soha nem volt időm és képességem, hogy pár szintet ugorjak - boxzsáknak meg nincs kedvem beállni, miközben kikapcsolódni szeretnék. Amíg nagyjából hasonló ellenfelekkel játszik az ember egy izgalmas meccset, az sem nagy baj, ha veszít - a játék a lényeg.

Pár hete öcsémmel elővettük a játékot, Ő amúgy is be van szorulva a karantén miatt még, ezzel viszont el tudunk játszani. Játék közben megy a skype-szerű beszélgetés is, pár izgalmas kört játszottunk, gépi ellenfelek ellen. Az évek során sokat javítottak a játék AI részén, elég ügyes, néha még taktikázik is, de többnyire egysíkú, így hamar ki lehet ismerni és megunni. Van ugyan több szintje, de az inkább csak csalás irányba erősít: több nyersanyagot kap, látja a teljes pályát vagy minden egyes egységet irányíthat egyenként - te emberként az irányításban maradsz le leginkább, hiszen elég behatárolt, mit tudsz kattintgatni.

Szóval pár jó meccs után felmerült bennem a gondolat, vajon milyen szintre tudnék belépni most az online módban. Tudtam, hogy jó eséllyel egy rakás kudarc lesz, de úgy voltam vele, lejátszom az 5 helyosztót, aztán maximum többet nem. Le is játszottam, nagyjából a várt eredménnyel: ezüst, azaz második szint. Nem is olyan rémes. Aztán a hétvégén nekiültem és gondoltam indítok pár kört. És nagyon meglepődtem, mert az arány elég jó volt. Nem a teljesítményre gondolok, hanem a játékosokra - néhány kivétellel szintén ezüst szintű játékosokkal találkoztam, pár igen izgalmas játékot játszottunk le, visszajött a réges-régi jó érzés. Eredmények tekintetében nagyjából 50% körül mozogtam, ami azt mutatja, jó a játékos párosítás.

Aztán, gondoltam ma is megnézem, mi a helyzet, így munka után. Fél órába 2-3 kör beleférhet, maximum három vereség. Nos, így is történt, nem vagyok túl jó, ezt tudom amúgy is. De az már kifejezetten feltolta az agyamat, hogy az ellenfelek, akiket kaptam, legalább két szinttel felettem voltak. Sőt, volt olyan, aki négy szinttel felettem volt korábban - igaz, ő tényleg trófeákat gyűjtött.

Ekkor visszajött, a "nosztalgia" másik része: mi a retkes francért nem játszom már online módban hosszú évek óta? Azt a limitált időt, amit a kikapcsolódás ezen formájára fordítanék, nem azzal akarom tölteni, hogy tizenéves kis gyökerek egy órán át rugdossanak, aztán menjenek tovább röhögve - mert bizony az esetek nagy részében ez az online kompetitív játék. El is ment a kedvem a dologtól erősen, talán hétvégén felnézek még egyszer, lehet hogy pár hozzám hasonló is visszatér és mérkőzhetünk egy jót.

Ha mégsem, akkor marad az offline, ami már évek óta. A Fallout-nak van még kiegészítője, ami felfedezésre vár, ahogy Geralt is még várja, hogy befejezzem a Witcher kalandokat. Kár hogy a régi jó dolgokból...