Nagyjából negyedik hete tart a homeoffice, azt hiszem februárban ezt senki nem gondolta volna. Kicsit kényelmetlen, hogy csak hetente egyszer megyek ki bevásárolni, plusz pár naponta sétálunk egy rövidet - aztán iszkiri vissza. Annak fényében még kellemetlenebb, hogy látom a sok nemtörődöm gyökeret, akik láthatóan nem dolgozni mennek valahova, hanem csoportosan közösülnek a rézzel valahol szabadtéren.

Azért van jó oldala is a dolognak. Például van munka, van mit enni és a lakás is kényelmes. Kettecskén elvagyunk szépen, időnként online ivászatra hívva a baráti kört - egészen kezdünk belejönni :) Jó érzés látni arcokat a társaságból és az is, hogy még mindenki egészséges!

Tart a Doctor Who maraton is. Ahhoz képest, hogy csak belenézni gondoltam pár hónapja, Kenny javaslatára, már a hetedik évadot kezdtük el. Pontosabban én darálom, de azért sokat ketten nézünk :) A harmadik - sorrendben a 11-ik - dokival, Matt Smith alakításában talán mostanra áll össze, de nem tudom megszokni. Eccleston után már David Tannent dokiját is szokni kellett, de ő azért hamar belejött és egy nagyon érzelmes karakter lett. Smith inkább hol gyerekes, hol meg túl komoly és titkolódzó. Lehet, hogy ez az utolsó évad nála is elhozza, hogy hiányolni fogjuk? Vagy Peter Capaldi lemossa a pályáról? Jó kérdés, mindenkinek vannak rajongói!

A sok itthonléttel marad idő a játékra is - Witcher 3 van terítéken. Először kicsit szkeptikus voltam, mert a fantasyt annyira nem kedvelem, mint a sci-fi-t, de ez egészen más, mint amire számítottam. Igen, szörnyek, mágia, de ez inkább olyan, mintha a középkorban a népi hiedelmek, átkok és szörnyek tényleg léteztek volna. A kinézet nagyon szép, a karakteredet lehet építgetni, ami szokott. De ami a lényeg: a sztoriban, még mellékszálban is nagyon ügyesek ezek a lengyelek! Kis spoiler sajnos, de ezt muszáj leírnom.

Egy hosszú, sok állomásos, sztoriban megismerkedsz egy helyi földesúrral - A báró - és a családjával. Először semmi kategóriából kiemelkedő: kiderül róla, hogy alkoholista, verte az asszonyt de az eltűnt a lányukkal együtt. Aztán csavarodik, halad a történet és a végén egy első benyomásra unszimpatikus karakternél teljesen lehangol, ha nem sikerül számára kihozni a jó befejezést! És nem azért, mert érdeked fűződik hozzá, hanem azért, mert megszeretted a karaktert, az egész sztorijával együtt! Annyira szépen van kibontva, mélység adva az egésznek, amit már régen láttam! Akit érdekel az ilyesmi, mástnem könnyű fokozaton sétálja végig, megéri :) És kösz tesó, ez egy igazán remek ajándék volt!

Egyébként közben, illetve előtte a Fallout 4 végére is elértem, de őszintén szólva csalódás volt. A nagy befejezés az - ami egyébként nem nagy spoiler - hogy valamelyik frakcióval a többi ellen fordulsz és azt lehet alakítani valamennyire, hogy több vagy kevesebb legyen a kiirtott ellenség, de mást nem. Én hiányoltam azt az opciót, hogy nem kell valamelyik oldalt felégetni és végignézni, hogyan megy a levesbe minden, ami azzal kapcsolatos - akár eredmény, akár karakterek. Kár érte, így inkább a nagy lezárás előtt abbahagytam. De ez ne tántorítson el senkit, egészen eddig - pláne az összes melléksztorival - remek szórakozást nyújt, próbáljátok ki!